hangulatjelentés by Edward Norton

http://www.youtube.com/watch?v=OGvT_VnE7IA

a jó és a rossz

nincs ember, ki ne törekedne arra, hogy szarul érezze magát
nincs ember, ki ne akarna szenvedni
márcsak azért is, mert szüleink így tanították
mint ahogy őket is nagyszüleink
szarul kell érezned Magad, hogy törekedhess a jobbra
hogy törekedj vmire
hogy legyen célod, melynek függője vagy
s ha van függőséged, irányítható vagy

no, de márcsak azért is érdemes rosszul érezned Magad, hogy aztán megtapasztalhasd a jót
mint ahogy télen is jobban értékeljük a cidri után a szoba melegét
nyáron ezt észre sem vesszük, így nem is értékeljük
tehár akárcsak a meleghez a hideg, a jóhoz a rossz is szükségszerű

az érzelmek egyenlete

az érzések szerepe?
hogy eljátszuk létünk súlyát

felháborodunk, s hangosan hőbörgünk, együttérzőket keresve, ha vki keresztezi utunkat, vagy épp sérti érdekeink
együttérzők után kutatunk, kikkel éreztethetjük felháborodásunk, igazunk erejét, s bizonyíthatjuk kivagyiságunk

együttérzünk, hogy a magunk köré gyűjtötteket megtartsuk, éreztetvén a kapcsolódást, felkészülve az esetre, mikor tőlük várjuk a sajnáltatot
persze csoportunkon kívüliek felé csak akkor tanusítunk együttérzést, ha nem látjuk elegendőnek saját csoportunk méretét

szeretünk, mert szükségesnek tartjuk a kapcsolódást, hogy legyen ki visszaigazolja tetteink, gondolataink, s ki megadja a várt együttérzést, melyet mi is eljátszunk felé

ha oly igaz a szeretet, miért nem gyakoroljuk számunkra közömbös emberek felé?
miért nem gyakoroljuk azok felé, kik utálni vélnek minket?

mellébeszélés

érzelmeket vélünk létezni magunkban, miközben csupán vélt szükségleteinket próbáljuk kiélni, hogy vélt értelmet nyerjen létezésünk
érzelmeket, melyet másnapra elfelejtünk, majd megtagadunk
s a megtagadás mögé is ezer érvet vagyunk képesek felsorakoztatni, hogy újabb jóváhagyást kapjunk az általunk kijelölt útra vonatkozóan

érzelmek létezését véljük, hogy igazoljuk létünk súlyát
ám a létezésünk, maga sem bizonyított

azt véljük érezni, mit belénk neveltek
neveltetésünk során kiokítottak, mikor mit kell produkálni
ez oly erőssé vált, hogy rosszallóan nézünk azokra, kik nem állnak elő az alkalomhoz illő mutatvánnyal
elvárjuk az együttérzést, a szánalmat, az odaadást, a szeretetet, a haragot, s megannyi mindent

persze mint mindig, van más út is
persze tény, könnyebb érezni

önjellemzés

minek a jelzők sora, mikor egy rövid kis történet egész pontosan ábrázolja, ki is vagyok
a történet csak úgy, in medias res ott kezdeném, hogy épp hazatértem masszázsról, mely a tőle elvárható ellazulást, feloldódást hozta, s mely már igazán rámfért
gondolám, bekapcsolom laptopom, hogy dolgozzam kicsit a nap végén, ám az nem ébred fel
próbálom így, próbálom úgy, akksiról, 220-ról, de semmi
agyam felvázolja az helyzetet iziben

a.) valószínűleg ez üzenet, bíz

b.) az üzenet veleje nagy valószínűséggel a pihenésre való felszólítás, hiszen ha már feloldott egy masszázs, miért rontanám meg az általa nyert állapotot!?

c.) amennyiben ez az üzenete, mikor felébredem reggel, ismét működni fog

d.) ha mégsem tenné, elvész sok információ, melyeken az elmúlt hónapokban dolgoztam ... itt jönnek a
- lépések gondolatai, melyeket tennem kell majd, hogy ismét dolgozhassam a gépen
- a kieső munkaidő következményei, pótlásának verziói
- felkészülés az esetleges teljes adatvesztésre
- stb
tehát lelkileg felkészültem minden verzióra, s gondolatban át is éltem azokat

e.) a lelki átéléssel tulajdonképpen kiváltottam a közvetlen megtapasztalást, így nincs szükségem arra, tehát reggelre ismét működni fog a gép

f.) összegezve, akár pihenésre való felszólítás, akár tényleges meghibásodás, nincs szükségem arra, hogy megtapasztaljam a következő nap a laptop üzemelésének elmaradását

...

másnap reggel működött